+36 70 331 7381 idemkft@gmail.com

 

Ezt a vállalkozási formát már nem tudjuk saját magunk vagy egy könyvelő segítségével

elindítani, mindenképpen szükségünk lesz ügyvédre is.

Jó szívvel ajánlom testvéremet Dr Szombathy Nóra egyéni ügyvédet, akivel

együttműködve dolgozunk, közös irodánkban 🙂

 

Visszatérve tehát, a Betéti Társaság létrehozásához ügyvédre lesz szükségünk, aki

társaságunk szerződését el fogja készíteni és a cégbíróságon elektronikusan enyújtani.

A Bt megalapításához minimum 2 főre lesz szükség, akik közül az egyik úgynevezett

beltag lesz, Ő korlátlanul lesz felelős a társaság tevékenységéért, ami magyarul azt

jelenti, hogy teljes vagyonával felel a társaság esetlegesen felhalmozott adósságaiért és

az okozott károkért. A kültag ezzel szemben csak betétje erejéig felelős. Természetesen

több beltagja és kültagja is lehet egy Bt-nek, minden tag a fenti szabály szerint felelős.

 

Milyen tőkével alakulhat meg egy Betéti Társaság?

=======================================

 

Nos, ez az egy dolog, ami egy Bt megalapítása mellett szól, ugyanis nincs törvényi

minimum meghatározva, vagyis akár 5 ezer Ft-al is megalapíthatjuk – ami mondjuk

pénzügyi szempontból nem túl okos dolog, de ebbe most nem mélyedek bele, aki erről

többet szeretne tudni, bátran keressen meg.

Továbbá szükségünk lesz egy székhelyre és tevékenységi körökre, ha mindez megvan,

indulhat is a társaság működése, tulajdonképpen, ha minden adat rendelkezésünkre

áll, 1 nap alatt létrehozható a társaság – zárójelbe teszem, hogy sajnos megszüntetni

már nem ilyen egyszerű.

 

És akkor nézzük hogyan adózik egy Betéti Társaság?

========================================

A Bt-k fő szabály szerint a társasági adó hatálya alá tartoznak, de választhatja a KATA

adózási módot is, itt most a társasági adó alá tartozó Betéti Társaságokról írok.

A társasági adó alapja = a Bevételek – Kiadások, – természetesen ez így nagyon le van

egyszerűsítve, de az én célom nem a szakmabelieknek írni, hanem a leendő illetve a

már működő vállalkozóknak.

A társasági adó összege pedig az adó alapjának 9%-a. Ha megfizettük a 9%-os adót,

akkor meg is kaptuk a nyereségünket, melyet feloszthatunk a tagok között,

mindenkinek a betétje arányában, ez lesz az osztalék.

Természetesen ezt is le kell adózni, melynek mértéke 15% SZJA + 14%EHO, hasonlóan,

mint az egyéni vállalkozásoknál. A különbség a két vállalkozás között az, hogy az egyéni

vállalkozó nem dönthet úgy hogy nem fizeti ki az osztalékot, míg a társaságok igen.

 

Azért nézzünk erre is egy egyszerű számítási példát:

Netto árbevétel: 50.000.000,-

Költségek, ráfordítások: 30.000.000,-

Adózás előtti eredmény: 20.000.000,-

9% társasági adó: 1.800.000,-

Adózott eredmény: 18.200.000,-

 

Jöhet az eredmény osztalékban való felosztása.

 

Tételezzük fel egy beltag és egy kültag van a társaságban, betétjeik aránya pedig 70%

és 30%. Ez abból adódik, hogy a beltag mondjuk 7 ezer Forinttal a kültag pedig 3 ezer

Forinttal szállt be a vállalkozásba.

Tehát akkor osszunk 🙂

Beltag kap brutto 12.740.000,-Ft-ot, ami után fizet

15% SZJA-t: 1.911.000,-Ft-ot

14% EHO-t: 1.783.600,-Ft helyett 450.000,-Ft-ot,

ugyanis az EHO maximalizálva van, a 450 ezer forint feletti részt már nem kell

megfizetni.

 

Összegezve:

 

Beltag:

12.740.000,-

-1.911.000,,-

-450.000,-

Netto osztalék: 10.379.000,-

 

Kültag:

5.460.000,-

– 819.000,-

– 450.000,-

Netto osztalék: 4.191.000,-

 

Tehát a Betéti Társaságok kevés tőkével létrehozható vállalkozási formák, viszont a

korlátlan felelősség miatt, meggondolandó ennek választása.

Share This